Projektleírás

Az összesen 649 729 1010 Ft értékű, 100%-os arányú uniós támogatásból (GINOP-2.3.3-15-2017-00043) elkészült a Nógrád megyei Rákóczibányán a Geocore Magminta, Gyűjteményi és Laboratóriumi Földtani Tudásközpont.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és konzorciumi partnerei, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézete (AFKI) és a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) egy közösen elnyert GINOP pályázati támogatásának köszönhetően új tudományos kutatóközpont jött létre Rákóczibányán, Nógrád megyében. A központ a magyarországi igények kiszolgálásán túl a nemzetközi kutatóhálózatokhoz történő kapcsolódást is vonzóvá teszi. A kutatóközpont alapvetően az SZTFH Földtani igazgatóságának másfél százados fúrómagminta- és múzeumi gyűjteményi raktárbázisára épült.

A projekt részeként többek között megújult az SZTFH gyűjteményének egy részét tároló épület, amely egykor a rákóczibányai általános iskolának adott otthont. Az épület raktározási feladata mellett így egy korszerű fúrómag- és mintafeldolgozó központtá alakult át. A modern telephelyen mintegy 200 ezer gyűjteményi tételhez, 1239 fúráshoz és 298 778 méternyi magmintához kaphatnak hozzáférést a tudományos, az ipari és a vállalkozói világ képviselői.

Az Atommagkutató Intézet a projekthez a földtani kormeghatározás szolgáltatás fejlesztése által kapcsolódik, Debreceni telephellyel. Intézetünkben egy új, főleg az argon nemesgáz izotópjainak mérésére kifejlesztett mérőberendezés (tömegspektrométer) és tartozékainak beszerzése valósult meg 166 175 737 Ft értéken, amelyet ásványok és kőzetek korának K/Ar radiometrikus kormeghatározásra használunk. Az új Argus VI típusú nemesgáz tömegspektrométerhez további saját forrásokból gázkezelő, valamint lézeres-, nagyfrekvenciás-, és ellenállás fűtésű kemencéket fejlesztettünk vagy szereztünk be.

A megvalósult fejlesztés egyik fő eredménye részben az elöregedett műszerpark megújulása és modernizálása. A mérésidőt jelentősen, mintegy 25%-kal sikerült csökkenteni, a műszer energiafelhasználása pedig töredéke a korábban használt berendezésekének. Szemben a korábban alkalmazott kézi működtetéssel, az új rendszer már részben automatizált, számítógépes vezérlésű, így akár távolról is, vezérelhető. A nagy precizitású méréseket a rendszerben tartósan fennálló ultravákuum biztosítja (<5×10^-9 mbar nyomás).

Jelentősen csökkent a méréshez szükséges legkisebb kőzetminta mennyiség, már néhány milligramm minta is elégséges jó mérési eredmények eléréséhez a gázkezelő rendszer kis térfogatának köszönhetően. A kormeghatározás eddigi alsó kb. 100 000 éves időkorlátját 10 000 évre sikerült lecsökkenteni. Új mérési módszerünknek köszönhetően már nincsen szükség a mintához kevert és nehezen beszerezhető 38-as tömegszámú argon nyomjelző alkalmazására sem. Az egyes argonizotópok mérése az új berendezésen nem egymás után, hanem egyszerre történik 6 detektoron (5 Faraday cella és 1 elektronsokszorozó), ami a mért korok analitikai hibáját jelentősen csökkenti.

A jövőben a megvalósult fejlesztésekre alapozva tervezzük a jövőben a K/Ar radiometrikus kormeghatározáson túl, a ³⁹Ar/⁴⁰Ar kormeghatározás bevezetését is. Jelenleg is méréseket végzünk például a nagy aktivitású nukleáris hulladéklerakó tárolókőzetéül szánt Bodai Agyagkő Formáció egyes ásványain, Kanári-szigeteki bazaltmintákon, a Bükk anchimetamorf kőzetein, a Mecsek vulkáni kőzetein és a sort még hosszan lehetne folytatni.

Az Unió és Magyarország Kormányának támogatása által magvalósult fejlesztés eredményeképpen a K/Ar labor mára jóval hatékonyabban tudja kiszolgálni az SZTFH gyűjteményébe érkező kutatók, hallgatók, ipari partnerek kormeghatározási jellegű igényeit. A konzorciális együttműködésen túl az ATOMKI önálló ipari, tudományos és egyetemi kapcsolatai is jelentősen bővülhetnek a jövőben.